Magyar falra magyar fotót?

Egy jól megválasztott budapesti utcarészletről készült fotó legalább olyan jól mutathat a nappalinkban, mint a sablonos Eiffel-tornyos párizsi hangulatkép.

Mostanában több blogbejegyzést is olvastam arról, hogy mennyire fontos (és milyen ritka!) az egyediség, az eredetiség az otthonunk berendezésénél. Nagyon megörültem ezeknek a posztoknak, mert az elmúlt időszakban – igaz, kicsit másképp, de nálunk is előjött ez a téma.

Túl vagyunk a lakásunk eladásán, az új házunk felújításán, a költözésen, a kipakoláson, és végre eljutottunk a legjobb fázisba: dekorálunk.  Bevallom, én az elejétől kezdve ezt vártam a legjobban…

A frissen festett falak szinte kiáltanak képek után, így az utóbbi hetekben elsősorban ezeket a dekorációkat nézegettük a különböző lakberendezési üzletekben.

A kínálat több szempontból is lesújtó. Hogy miért? Egyrészt azt tapasztaltuk, hogy elég silány minőségű a képek nagy része: ócska, műanyag keret, farostlemezre fóliázott és már az üzletben felpöndörödő fotók, ha pedig vászonkép a kiszemeltünk, akkor abban a szerencsében is részünk lehet, hogy megszámolhatjuk a pixeleket.

Másrészt… és ezen pöccentünk be igazán, az a fantázia és eredetiség teljes hiánya. Ezeket láttuk:

  1. Feliratok mindenhol. Home, sweet home. Welcome. Ha esetleg nemzetközi vendégsereg érkezne... Persze, vannak magyar feliratok is, ezek általában instant életbölcsességek. „Ami megy, engedd el, ami jön, fogadd el!” Mondjuk ennél majdnem elcsábultam, mert el tudtam volna képzelni a WC-be…
    homesweethome.jpg
  2. Buddha, Buddha. És még több Buddha.  Érzésem szerint a hazánkban élő buddhisták fejenként egy komplett galériát be tudnának rendezni, annyi van belőlük.

  3. Két kiló színes festék egy nagy vásznon sok pénzért – már egy barkácsáruházban is vehetsz nonfiguratív festményt a nappalidba.

  4. A konyha és az étkező sem maradhat ki. Jellegzetes és roppant egyedi témák: kávészemek, pipacsok, semmitmondó tájképek (akár a Windows-háttérképek a 2000-es évek elején: zöld mező, kék ég, egy-két lombos fa).
    kave.jpg
  5. Eiffel-torony, jellegzetes san francisco-i utcarészlet, felhőkarcolók New Yorkból. MIÉRT? Miért jó egy kinagyított képeslap a falra? Szép lesz? Nem. Drága? Igen.

    parizs.jpg

Ezen a ponton gondolkodóba estünk, és egy szombati budapesti séta után rájöttünk, hogy rengeteg gyönyörű, szeretnivaló utcarészlet, apró kis csoda van fővárosunkban is, a lélegzetelállító fekvésről, kilátásról nem is beszélve.  De ne legyünk vízfejű fővárosiak: legalább ennyi megkapó látványban lehet részünk az ország más tájain is – legyünk büszkék rá, és merjük megmutatni az otthonunkban is!

dsc_0803.JPG

dsc_0850.JPG

dsc00402.JPG

Őszintén hiszem, hogy egy Magyarországon készült, Magyarország „csodáját” ábrázoló, igényes, nem képeslapra hajazó  fotó is az otthonunk éke lehet – legyen a lakásunk bármilyen stílusú.

Szóval kedves Olvasóim, nagyra értékelem a véleményeteket a panellakásokról és az ingatlanügynökökről, de az is érdekelne, hogy kitennétek-e a falatokra jellegzetes magyar tájat, hazai épületeket ábrázoló képet?

Van képed hozzá? :)